Vörs látnivalók
Kedves Vörsre látogató vendégeink!
Elkészítettünk egy programajánlót, amennyiben több idő áll rendelkezésre Vörsön a Betlehem megtekintése mellett, akkor az alábbi javaslatunk van. Érdemes megtekinteni a Vörsi Gólya Túraútvonalat, amely kb. 3 km és megismerhető Vörs története és legfontosabb látnivalói.
Miért a vörsi gólya túraútvonal nevet kapta?
Charlie és Kele, Vörs büszkeségei
Hogy mikor érkezik a jó idő? Vörs lakóinak erre a kérdésre egy nagyon érdekes jelenség adott választ. Charlie, a tavaszt hozó gólya, 14 éven keresztül érkezett első gólyaként Magyarországra, megjelenésével pedig a helyiek szerint az időjárás mindig melegre fordult. Charlie fészke a helyi Tüskevár ABC melletti épület villanyoszlopán található. Érkezése után azonnal fészek újításba kezdett, hogy 5-10 nappal később csatlakozó párját már kész otthonnal várja évente születő 3-4 fiókájukhoz. A tavasz hírnökét utoljára 2011-ben látták a falubeliek, ám azóta is hűen emlékeznek meg róla. 14 éves hírnöki munkája után Charlie Vörs egyik jelképévé nőtte ki magát. Később Kele vett át ezt a nemes pozíciót, elsőként megérkezve Magyarországon Vörsre.
Vörsi Gólya túraútvonal állomásai:
-
1. Nagy gólyaszobor a Tüskevár ABC előtt 0 m
-
2. Szent Márton templom és a régi iskola épülete 140 m
-
3. Nagy Imre Park és a kultúrház 225 m
-
4. Gulyás József sírja a vörsi temetőben 880 m
-
5. Talpasház 2235 m
-
6. Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezdete 2590 m
-
7. Tűzoltó Múzeum 2710 m
-
Érkezés vissza a Nagy gólyaszoborhoz 3000 m
1. Állomás
Tüskevár ABC, Adventi Vásár
Hol található a gólyaszobor?
Keresd a Nagy gólyaszobrot a Tüskevár ABC előtt
Adventi Vásár
Az Adventi Vásár 2019-ben nyílt meg először azzal a misszióval, hogy meghitt hangulatot, étkezési és pihenési lehetőséget biztosítson a falut és a betlehemet megtekinteni vágyó utazok számára. A vásárban kapható forralt vörös és fehér bor, forralt tea, a híres vörsi almapuncs, hagyományos falusi ételek és a helyiek által készített ajándéktárgyak. Amennyiben lehetőséged van, kérlek térj be és támogasd a vörsieket egy-egy apró tárgy vásárlásával. Kellemes időtöltést és jó étvágyat kívánunk!
Tüskevár ABC
Vörs gyönyörű szép betlehemének megcsodálása mellé érdemes néhány métert tovább sétálnunk és betekintenünk a falu közösségét ellátó építészeti remekműbe, a Tüskevár ABC-be. A boltot Sánta Gábor, Makovecz Imre, a híres Kossuth és Ybl Miklós-díjas építész, a magyar organikus építészet megteremtőjének tanítványa tervezte. Belépve a boltba, nem hétköznapi belső fahomlokzat, és polcos elrendezés tárul szemünk elé. 2004-ben került átadásra, 2011-ben pedig a Reál hálózatokon belül Magyarország legszebb boltjának díjazását nyerte el. Nyári időszakban felfrissíthetjük itt magunkat egy jeges üdítővel, jégkrém kínálattal, adventi időszakban pedig válogathatunk a helyi különlegességeket ábrázoló szuvenír kínálatból.
Fénykép a Vörs felirattal
A VÖRS felirat az Adventi Vásár bejáratánál található. A feliratnál egy kép készítése tökéletes emlék Vörsi látogatásunk megörökítésére.
2. Állomás
Szent Márton templom és Vörsi Betlehem
Hol található a gólyaszobor?
Keresd a gólya szobrot a Templom oldalával szembeni épületen, közvetlenül a buszmegálló mellett
Úton a Szent Márton templom felé először a Szentháromság szobrával találkozunk
Szentháromság szobor
A római katolikus templom előtt álló Szentháromság-szobrot a „vörsi amerikai magyarok” állíttatták 1906-ban. A talapzaton lévő felirat felsorolja az alapítók neveit is. A szobor különlegessége, hogy a posztamensen olyan szentek is helyet kaptak, amelyek Szentháromság-oszlopokon ritkán szerepelnek. (Szent Domonkos és Szent Márton)
– Szent Vendel imára kulcsolt kézzel, pásztorbottal, kulaccsal. Érdekesség, hogy lábainál nem egy állatot látunk, mint a legtöbb Vendel-szobornál, hanem kettőt, egy birkát és egy szarvasmarhát.
– Szent Domonkos, attribútuma a szájában fáklyát tartó kutya
– Szent Márton, püspöki ornátusban (Ő egyben a templom védőszentje is.)
A Szentháromság-szobor helyi védelem alatt áll.
Szent Márton templom
Szent Márton tiszteletére szentelt, ma műemléki védelem alatt álló római katolikus templom 1820-ban épül késő barokk stílusban, nevezetes barokk stílusú tornyát 1845-ben kapta. Mai formáját 1906-ban nyerte el. Főoltárának közepén Szent Márton könyvet és fehér ludat tartó szobra áll. A kereszthajóban az Amiens-i jelenetet ábrázoló modern üvegablak van
Vörsi Harangok története
Az első világháború alatt, 1916. december 19-én a vörsi templom tornyában levő három harang közül kettőt (a 440 kg-os nagyharangot, és a 93 kg-os kicsit) a katonaság leszerelte és elszállította, hogy ágyúkat öntsenek belőlük. Helyettük a plébánia népe 1925-ben vett újakat: egy 405 kg-ost és egy 96 kg-ost, amelyeket Szlezák László készített Budapesten. Mikor szekérrel hazahozták a harangokat a balatonszentgyörgyi állomásról, a község apraja-nagyja a templom körül ünnepelt.
Az iskolások pedig a következő versikével köszöntötték a két harangot:
“Háborúban ágyúk voltunk
Érctorkunkból dúlt a halál,
És most békét hirdetünk.
Véres csaták viharán,
Bánatot és gyászt okoztunk,
Buzgó imát fakasztunk most
Most szíveket enyhítünk.
Hívő ezrek ajakán.”
Az elaggott, megrepedt középső harangot 1973. búcsú napján cserélték le egy 205 kilogrammosra, amely Gombos Lajos őrbottyáni műhelyében készült. Ekkor helyezték a másik kettőt is golyóscsapágyra. A harangozás villamosítására pedig 1992-ben került sor.
Vörsi Betlehem
Európa legnagyobb templomban épített beltéri betleheme, amely a karácsonyi ünnepek idején több tízezer látogatót vonz a településre. A Szent Márton Európai Kulturális Útvonalat az Európai Tanács 2005-ben kiemelkedő jelentőségű európai kulturális úttá nyilvánította. Vörs az ennek nyomán kialakított Via Sancti Martini hálózat egyik állomása.
Az óriási Betlehem gipszből, az ember és állati figurákat leszámítva pedig kizárólag természetes anyagokból készül. A 3 köbméternyi tuja, 20 darab fenyőfa és négy köbméternyi faanyag felhasználásával készült betlehem építése 10 napon keresztül zajlik, és kizárólag a falubeliek kitartó és jól megszervezett csapatmunkája.
Betlehemről részletesen az alábbi cikkben tudsz olvasni.
Híres költőink
Fekete István
Fekete István 1957-59 között tartózkodott Vörsön. A töltésen átkelve járt vasárnaponként Vörsre a szentmisét hallgatni. Ekkor Vörsön nem ismerték őt, nem tudták, hogy ő író, csak úgy szólították, hogy “berki ember”. “Megjött a berki ember a misére” Gyalogosan közlekedett a falu és a Diás-sziget között.
A Tüskevár című ifjúsági regénye, a Nádas, és a Búcsú című versei a berekben íródtak. A berki alkotóházban lakott, aludt az író, ahol jelenleg is be van rendezve egy Fekete István emlékszoba. Személyes kapcsolata az írónak Vörsön Futó Elemérrel volt, aki még kisgyermekként ment az édesapjával a berekbe, és itt találkozhatott Fekete Istvánnal.
Vörsön élt egy Matula bácsinak hívott ember, akinek a tapasztalatait lejegyzetelte, de mindenhol országszerte, ahová az író ment, alkotott magának egy Matula bácsit, akinek elbeszéléseit meghallgatta, és felhasználta.
Váth János
Tanító, író. A Balaton, a balatoni kisemberek írója, a Balaton-kultusz lelkes apostola. többek között Vörsi Iskolában (már megszűnt) is tanított. Nevét a veszprémi lapokban megjelent cikkei, elbeszélései és 1911-ben kiadott Balatoni levegőben című elbeszéléskötete tették ismertté. 1916-ban A nádi farkas című regényével alapozta meg országos hírnevét. Ötvenhárom könyve, mintegy ezer elbeszélése és publikációja közül több külföldön is megjelent. Válogatott műveit a Balatoni Szövetség adta ki tíz kötetben.
Borsi Darázs József
1898 szeptember 2-án látta meg a napvilágot Vörsön. Darázs Endre költő apja. Szegényparaszti családból származott. Budapestre kerülve szerzett könyvelői képesítést, majd 1918-tól banktisztviselő lett. A karrierjét a Hermes Váltóüzlet Rt-nál kezdte, majd 1947-58 között az Országos Takarékpénztárnál (OTP). Verseinek témája a balatoni táj, a Balaton-vidék élete. A Balatonnal és környékével kapcsolatban több útikönyvet is írt és szerkesztett, antológiát állított össze, s néhány gyermekkönyvet is kiadott.
3. Állomás
Nagy Imre Park, Kultúrház és a Kültéri Betlehem
Hol található a gólyaszobor?
Keresd a gólyaszobrot a Nagy Imre parkban a sziklánál
Hol található a gólyaszobor?
Keresd a gólyaszobrot a Nagy Imre parkban a sziklánál
Szent Márton Kültéri Betlehem
Úton a 3. állomás felé, közvetlenül a templom és a Nagy Imre Park mellett található a Vörsi Kültéri Betlehem, amit 2019-ben Magyarország legszebb kültéri betleheme címet érdemelt ki. A 17 m2-es Szent Márton betlehem jelképszerű elemekből áll, különleges megvilágításának köszönhetően szinte életre kel a jászol. A Magyar Turisztikai Ügynökség által elismert építményben a talpas ház mintázára a népi építsézet is megjelenik modern installációban, a hézagos oldalfal pedig egy pajtára emlékeztet.
A világ által elismert beltéri és az ország által elismert kültéri betlehemünknek köszönhetően kapta Vörs 2019-ben a “Betlehemek fővárosa” nevet, ami így együttesen még mélyebb élményt ad a vendégeinknek.
Nagy Imre Park, amely egykor Crepaldi házának, a sásüzlet tulajdonosának adott otthont
Vörs, a sásszedés központja
Vörs központtal az olasz vállalkozók a két világháború között iparszerűen szedették a sásat. A vöröstövű sás ipari szempontból kelendőbb, értékesebb, finomabb, tartósabb volt rostjai miatt. A „pirostövű” megszáradt „szalagjaiból” fonták körbe Olaszországban a toscanai borosüvegeket, hogy óvják az öblös flaskákat a töréstől és a benne lévőt a melegtől. Mindenki úgy tudta, hogy csak a borosüveg befonására használták a sásat, mert az olasz vállalkozók igyekeztek titkolni, hogy a vöröstövű sás rostjaiból műselymet szőttek olasz honban.
Anacleto Pegorari volt felelős a sásszedéssel kapcsolatos munkák lebonyolításáért, aki Antonio Crepaldi unokaöccse volt, a tulajdonolta a sásüzletet. Crepaldi Vörsön az
Önkormányzat melletti épületben lakott, amely helyén most parkosított terület, a Nagy Imre Park van. Pegorari Anacleto (1892-1960) végleg Vörsön telepedett le, ahol már korábban a vörsi Gulyás József, az első kócsagőr leányát, Gulyás Máriát vette feleségül.
Vörsi Kultúrház
Úton az 4. állomás felé, a templom közelében a park mellett található Vörs kultúrháza. A Kultúrház épületében egy textilszobrászati kiállítást tekinthettek meg.
Textilszobrászat vagy Paverpol technika
Az újrahasznosítás, a fantázia, az egyedi tervezés megvalósításának művészete.Az alapötlet 1998-ban Josefine de Roode holland művész nevéhez fűződik, Magyarországon ez a kézműves technika 2011 után terjedt el. A kiállító Menyhért Andrásné Margó saját ötletek alapján, textilragasztó segítségével készített képeket, szobrokat, használati és dísztárgyakat. Ebben a kézműves technikában nincsennek szabályok, minden alkotó a gondolatait, fantáziáját fejezi ki a műveiben a saját szép érzékének ízlésvilágában.
A kiállítás után keresztülsétálva az 1956-os forradalom alatt a Minisztertanács elnökéről elnevezett Nagy Imre parkban megtekinthetjük a gólyaszobrot, amely a sziklába lett bevésve.
4. Állomás
Gulyás József sírja a vörsi temetőben
Hol található a gólyaszobor?
Keresd a (nem gólya) szobrot Gulyás József sírjánál.
Gulyás József Magyarország első nemzeti parki alkalmazottja volt. A vörsi halászt 1922-ben nevezték ki elsőként a kis-balatoni kócsagtelep megőrzésére. Gulyás József kócsagőr a mai természetvédelmi őrök elődjének tekinthető. Az ő munkásságának köszönhető, hogy a Kis-Balaton kócsagállománya megmenekült!
Biztos láttatok már ilyen táblát, amely a természetvédelmi területet jelzi. Azon látható egy kócsag, ami a Nemzeti Park jele lett. Ez Gulyás József, az első kócsagőr történetéből ered.
Gulyás József és a kócsagok történetét az alábbi cikben tudod részletesebben elolvasni
A temetőben emellett kuriózumként található egy különleges kapu, vagy eredeti nevén „A mennyek kapuja”. A kapu 11 szimbólumot tartalmaz: horgony, ómega, hárfa, olajág, kígyó, körkereszt, krisztogram, nap, búzakalász, háromszög, víz/hullám. Hogy mit is jelentenek ezek pontosan? A temetőkapu története részletesen megtalálod.
5. Állomás - Átépítés miatt ZÁRVA!
Talpasház
Hol található a gólyaszobor?
Keresd a gólyaszobrot az épület falán.
A Dózsa György utca Vörs mélyebb fekvésű, vizenyősebb részén húzódik. A faluban ez az Alszeg. Vörs szegényebbjei laktak itt valaha. Azok, akiknek pár hold földecskéje csak úgy tudta eltartani a családot, hogy a Kisbalatonra jártak felében, harmadában nádat aratni, meg az olasz borosüvegek befonásához keresett vörös tövű sást szedni. Innét kerültek ki a pákászok, csikaszok, halászok. Az itteniek faragták a balaton halászok bödönhajóit, ezeket az egyetlen tölgyfa törzsből készült csónakokat.
Akinek megengedte az anyagi helyzete, az a magasabb fekvésű, szárazabb falurészbe, a Főszegbe költözött át. A több földnek és jobb módnak jóvoltából ott korszerűbb házakat kezdtek már építeni. A Főszegen lassan eltűntek a XVIII. század, XIX. század elejének világát idéző sövényfalú talpas házak. A két világháború közti időben az ünnepi mise után külön csoportban beszélgettek a főszegiek, külön – nagyobb csoportban – az alszegiek álldogáltak. A falunak ezt a vagyoni megoszlás szerinti merev tagozódását csak a felszabadulás mosta el.
Az egykori alszegiek vagyoni helyzete is megjavult. 1961-ben még hat öreg, füstöskonyhás talpas házat számolhattunk meg a Dózsa György utcában, ma a lebontott talpas házak helyén csinos, villának beillő, fürdőszobás házakat találunk. Talpas házunk utolsó gazdája 1971-ben kiköltözött az öreg, rogyadozó épületből. A lakatlan ház tovább bomlott és végleges pusztulásával számolhattunk már. Szerencsére az Országos Természet- és Környezetvédelmi Hivatal megvásárolta a talpas házat, gondoskodott műemléki helyreállításáról és fenntartásának költségeiről. 1978 nyarán, mikor a talpas ház helyreállítási munkája a vége felé közeledett már, a vörsiek országosan megszívlelendő példát mutattak.
Szétnéztek a házuk táján és mindazt, ami az egykori falusi ház berendezéséhez, életéhez tartozott, ajándékként hordani kezdték a talpas házba. A falusi ház első szobáját nem lakták: a család ünnepi ruháit, az eladólány kelengyéjét őrizték ott. Ott kapott szállást a ritka vendég, ott ápolták a család betegeit, s ott ravatalozták fel a halottakat. Az első szoba ágyait magasra vetették, hiszen a „magas ágy gazdagság”. Ezen némi furfanggal segítettek is, mert két deszka jól megemelte az ágyneműt, az ágytakaró meg elfedte a jámbor csalást. A szalmazsákot – nevétől eltérően – sással tömték meg a vörsiek. A borotvaéles sáslevelek közé nem fészkelt be az egér! A mestergerendára kerültek azok a holmik, amiket óvni kellett a gyerekektől vagy az egerektől. Szappan, gyufa, biblia, kalendárium, adóív, tokba zárt borotva helye a mestergerendán volt, de arra akasztották az ünnepi csizmákat is. A szoba berendezése hitelesen őrzi a régi tisztaszobák, vagy első szobák hangulatát. A bölcső lényegében nem az első szobába való, de ha nem volt lakója, ott várta az újat.
A füstöskonyha nemcsak főzőhely, hanem a család nappali tartózkodási és munkahelye is volt. Ott étkeztek, erre utal a sarokpad és asztal. A rokka azt mutatja, hogy a meleg konyha munkavégzés helye is. A kemencén és a falra akasztva sorakoznak az egykori konyha kellékei, köztük a kemence padkájára állított tűz kutya. Vasnyársra szúrt húst sütöttek ezen. A konyhából nyíló kamrában találjuk a hatalmas lisztesládát. Általában félévenként ökrös szekérrel Keszthelyre jártak őrletni. Egy zsák liszt a ládába került, a többi a padlásra, mert ott nem dohosodott meg. A padláson kapott helyet az eladásra váró gabona is. A kamra gerendájáról lógott le a kenyértartó polc, kosárban állt a vöröshagyma, krumpli. Elfért ott a káposztáshordó, amit káposztástungnak neveztek a balatoni tájban.
A padláslétra, meg a ház körüli szerszámok helye is a kamrában volt. A hátsó szobában aludtak. A szoba melegét a konyhából fűtött szemes kályha adta, de a harmincas években takaréktűzhelyre cserélték át. Ez melegített is, meg sütni, főzni is lehetett rajta. Vörs élete szoros kapcsolatban volt és van a Kisbalatonnal. A talpasház hátsó szobájában a Kisbalatont bemutató kiállítást talál a látogató.
Az udvar közepén horgas kutat találunk. A deszkából ácsolt kútkávához támasztott horog hosszú nyélre ácsolt kampó. A vödröt erre akasztva merítették meg a kút vizében. A vörsi talpas ház csaknem két évszázad kemény, keserves paraszti életéről mesél, de természeti kincsünk, a Kisbalaton vízi világával is megismertetni a látogatót.
Vörs, a bödönhajó készítés központja
A balatoni halászokat a 19. században Vörs látta el bödönhajóval, mivel a környékbeli erdőkben „csónaknak termett” évszázados tölgyeket találtak. Ebben a században – 30-40 évig – egyedül Vörsnek voltak olyan erdői, hogy a Balaton halászatához szükséges bödönhajó szükségletét egymaga el tudta látni. Ezért Vörsön mindenhol lehetett ilyen halászhajót találni, pedig a 19. század végén már egyetlen másik balatonmelléki faluban nem volt fellelhető. Végül ahogy a technológia fejlődött, már a vörsiek sem készítettek új hajókat. A történelemkönyvek szerint Szabó János készítette az utolsó bödönhajókat 1897-ben Vörsön keszthelyi halászok számára. Erről részletesebben az alábbi cikkben tudtok olvasni.
6. Állomás
Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezdete
Hol található a gólyaszobor?
Keresd a gólyaszobrot a Fitness Parknál található Kültéri Kemence falán.
Fitnesz Park és Kültéri Kemence
A vörsi játszótér fejlesztése során került telepítésre 10 darab kültéri fitnesz gép, hozzájárulva a település társadalmi fejlődéséhez. Emellett településfejlesztési beruházás keretében megépült egy kültéri kemence közösségi teret biztosítva a kicsiny zsákfalu számára.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park határa, és egyben a Kis-balatoni régió kezdete. A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-fennsík és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre, elsősorban hat tájvédelmi körzet összevonásával.
A XVIII. század végéig nem tettek különbséget a Kis-Balaton és a Balaton között, ugyanis ez a terület valamikor még a tó öble volt. Az öböl fontos szerepet játszott abban, hogy a Zala itt tudta lerakni a hordalékait. A XX. század közepére azonban ezt a szűrő funkcióját fokozatosan elvesztette, ami nagyban tudható be a különböző emberi beavatkozásoknak. Ilyenek voltak például: a Sió zsilip megépítése 1864-ben, a XX. század elején a Zala meder kialakítása és a Zala árvízvédelmi töltéseinek megépítése. A Sió zsilip üzembe helyezését követően jelentősen csökkent a Balaton vízszintjének ingadozása (amely előtte az 5-6 métert is elérte). Először az öböl helyén egy lápos, nádas terület alakult ki, ahol a Zala „beleveszett” a mocsárba. A meder kialakítását és főképpen a töltések megépítését követően a Kis-Balaton területének nagy része fokozatosan szárazra került. A hajdani öbölből két kicsi nyílt vízfelület (a Vörsi és Zalavári víz), valamint egy nagyobb (~1400 ha) összefüggő nádas maradt.
Vörsi Kilátó és a Kilátó-túra
A kalandozni vágyók innen tudnak eljutni a kb 1,5 km-re található Vörsi-kilátóhoz, ahol betekintést nyerhetnek a Kis-Balaton lápos-mocsaras tájába. Kb. 15 km-re a kerékpárúton lehet eljutni a Bivalyrezervátumba is.
A vörsi kilátót elérve lehetőség van egy 5.5 km-es kilátó-túrát tenni, ahol első megállóként a Vörsi kilátó, a második megálló a Pap-kerti kilátó, a harmadik megálló a Máriaasszony-szigeti kilátó. A kellemes séta során betekintést nyerhetünk a Balatonfelvidéki Nemzeti Park különleges szépségeibe.
7. Állomás
Tűzoltó Múzeum
Hol található a gólyaszobor?
Keresd a gólyaszobrot a hátsó épület falán
Nem kell sokat sétálnunk, hogy ellátogassunk Magyarország első vidéki Tűzoltó Múzeumába, mely 1983-ban nyílt a falu akkori Tűzoltó szertárában a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Somogy megyei tűzoltó parancsnokság és a budapesti Tűzoltó Múzeum összefogásával. Az országban azóta sincs párja a több mint 70 m2 alapterületen berendezett „A tűzvédelem a századfordulón” című állandó kiállításnak.
A terem központjában igazi ritkaság, egy Geittner és Rausch – féle kézi működtetésű kocsifecskendő és egy Köhler-féle benzinmotoros szer tárul szemünk elé. Egyéb tűzvédelmi történelmi kincsek mellett látható még továbbá a Mátrai gyár lóvontatású létrája, gőzfecskendő, szegedi Köhler motorosszer, Seltenhofer gyártású süllyesztett medenc és kocsifecskendő, és előkocsis mozdonyfecskendő is.