Európa Legnagyobb Beltéri Betleheme
ProgramokA vörsi betlehem
Európa legnagyobb beltéri Betlehemének története egészen 1948-ra nyúlik vissza. Egy falubeli kezdeményezés hatására lebontották a Jézus Szíve oltárt a templomon belül, és annak helyére egy kisebb Betlehemet építettek. Ma már több mint 60 négyzetméteren csodálhatják meg látogatói advent első vasárnapjától kezdve egészen január végéig. Az óriási Betlehem gipszből, az ember és állati figurákat leszámítva pedig kizárólag természetes anyagokból készül. A 3 köbméternyi tuja, 20 darab fenyőfa és négy köbméternyi faanyag felhasználásával készült betlehem építése 10 napon keresztül zajlik, és kizárólag a falubeliek kitartó és jól megszervezett csapatmunkája. Minden évben teljesen más elrendezéssel, folyamatos újításokkal várja több tízezres hazai és külföldről többnyire német, francia vagy éppen amerikai látogatóit.
Szent Márton Templom
Szent Márton tiszteletére szentelt, ma műemléki védelem alatt álló római katolikus templom 1720-ban épül későbarokk stílusban, nevezetes barokk stílusú tornyát 1845-ben kapta. Mai formáját 1906-ban nyerte el. Főoltárának közepén Szent Márton könyvet és fehér ludat tartó szobra áll. A kereszthajóban az Amiens-i jelenetet ábrázoló modern üvegablak van. A templom előtti Szentháromság szobor talpazatán Szent Domonkos, Szent Vendel és a kezét áldásra emelő Szent Márton püspök szobra látható. 1948 óta advent első vasárnapjára a templomban építik fel Európa legnagyobb természetes anyagokból, mohából, zuzmókból, élethű figurákból készülő beltéri híres betlehemét, amely Európa egyik, ha nem a legnagyobb templomon belüli betleheme.
Tűzoltó Múzeum
Nem kell sokat sétálnunk, hogy ellátogassunk Magyarország első vidéki Tűzoltó Múzeumába, mely 1983-ban nyílt a falu akkori Tűzoltó szertárában a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Somogy megyei tűzoltó parancsnokság és a budapesti Tűzoltó Múzeum összefogásával. Az országban azóta sincs párja a több mint 70 m2 alapterületen berendezett „A tűzvédelem a századfordulón” című állandó kiállításnak. A terem központjában igazi ritkaság, egy Geittner és Rausch – féle kézi működtetésű kocsifecskendő és egy Köhler-féle benzinmotoros szer tárul szemünk elé. Egyéb tűzvédelmi történelmi kincsek mellett látható még továbbá a Mátrai gyár lóvontatású létrája, gőzfecskendő, szegedi Köhler motorosszer, Seltenhofer gyártású süllyesztett medenc és kocsifecskendő, és előkocsis mozdonyfecskendő is.
Tüskevár ABC
Vörs gyönyörű szép templomának megcsodálása mellé érdemes néhány métert tovább sétálnunk és betekintenünk a falu közösségét ellátó építészeti remekműbe, a Tüskevár ABC-be. A boltot Sánta Gábor, Makovecz Imre, a híres Kossuth és Ybl Miklós-díjas építész, a magyar organikus építészet megteremtőjének tanítványa tervezte. Belépve a boltba, nem hétköznapi belső fahomlokzat, és polcos elrendezés tárul szemünk elé. 2004-ben került átadásra, 2011-ben pedig a Reál hálózatokon belül Magyarország legszebb boltjának díjazását nyerte el. Nyári időszakban felfrissíthetjük itt magunkat egy jeges üdítővel, jégkrém kínálattal, adventi időszakban pedig válogathatunk a helyi különlegességeket ábrázoló szuvenír kínálatból.
Charlie a gólya
Hogy mikor érkezik a jó idő? Vörs lakóinak erre a kérdésre egy nagyon érdekes jelenség adott választ. Charlie, a tavaszt hozó gólya, 14 éven keresztül érkezett első gólyaként Magyarországra, megjelenésével pedig a helyiek szerint az időjárás mindig melegre fordult. Charlie fészke a helyi Tüskevár ABC előtti villanyoszlopon található. Érkezése után azonnal fészek újításba kezdett, hogy 5-10 nappal később csatlakozó párját már kész otthonnal várja évente születő 3-4 fiókájukhoz. A tavasz hírnökét utoljára 2011-ben látták a falubeliek, ám azóta is hűen emlékeznek meg róla. 14 éves hírnöki munkája után Charlie Vörs egyik jelképévé nőtte ki magát.
Talpasház (tájház)
A híres vörsi Tájház története egészen 1961-ig megy vissza, amikor még 6 darab füstöskonyhás talpasházat számolhattunk a Dózsa utcában, melyek közül 5 db az évek alatt elöregedő falaival lebontásra kerültek. Annál nagyobb értéket képvisel az 2015.-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium Vendégváró tájházak című pályázati keretének köszönhetően felújított utolsó ház. A Kis-Balaton hagyományos használati eszközeit, elsősorban a népi halászati módszerekhez kapcsolódó szerszámokat, a táj népi építészetét, a lápból élő pákászok életmódját ismerhetjük meg belépve.